A klímaváltozás, a demográfiai átrendeződések és a fenntarthatósági kihívások egyre összetettebb feladatok elé állítják a városokat, így Budapestet is. A 20. század tömeges gépjárműhasználata jelentősen átalakította a városszerkezetet és a területhasználatot, miközben növelte a közlekedési terhelést és csökkentette a lakosság fizikai aktivitását.
A problémák integrált kezelésének egyik módja a „kompakt város” fejlesztési modell, amely szerint a városokat úgy kell fejleszteni és fenntartani, hogy az emberek a napi szükségleteiket sétával, vagy kerékpárral biztosítani tudják, fogyasztási szokásaikkal erősítsék a helyi gazdaságot. A modell szerint, a lakosság egészsége és jólléte szempontjából kiemelten fontos a lakókörnyezetek minősége és komfortja. Ennek érdekében a várostervezési gyakorlatban egyre nagyobb szerepet kap a „rövid távolságok városa” elv érvényesítése, az utazási távolságok csökkentése, a gyalogos és fenntartható közlekedési módok előtérbe helyezése, a belső tartalékterületek hasznosítása, a zöldfelületi rendszerek védelme és hálózatos fejlesztése, valamint a vegyes funkciójú területek kialakítása.
Nemzetközi szinten egyre több városi stratégia épült a kompakt város elvére, számos adaptálható jó gyakorlattal a budapesti tervezés számára. A különböző városok – például Hamburg, Helsinki vagy Madrid – eltérő eszközökkel, de hasonló célok mentén (autóforgalom csökkentése, aktív közlekedés ösztönzése, élhető közterek kialakítása) reagálnak a kihívásokra. Ugyanakkor a helyi adottságokból fakadó különbségek miatt nincs egységes megoldás: a nemzetközi példák elsősorban iránymutatásként szolgálnak a helyspecifikus, emberközpontú tervezéshez.
Budapesten a kompakt város elvének alkalmazása a hatékony erőforrás-felhasználás érdekében kiemelt cél, amely a 2010-es évek óta meghatározó elemként jelenik meg a településfejlesztési és -rendezési dokumentumokban. Számos stratégia foglalkozott a témakörrel, konkrét célokat és intézkedéseket meghatározva. A 2022-ben készült, ezeket kiegészítő komplex tanulmány kifejezetten a kompaktság szempontjait és budapesti alkalmazási lehetőségeit vizsgálja.
A kutatás célja
A tanulmány önmagában nem képes megoldani a felsorolt problémákat, de gyakorlati tanácsokkal és hasznos tudásalappal szolgálhat a budapesti kihívások leküzdéséhez, a fővárosi életminőség javításához.
Honlap: https://www.arcgis.com/apps/dashboards/23c7eccdf5444f5287d879a29ee880f9
