A Móricz Zsigmond körtér térségének újraszabályozása a 4-es metró dél-budai szakaszának tervezése miatt kapott aktualitást. A beállt, kialakult épített környezetben tett alapvető szabályozási kijelentések mellett a terv a közterületekre, ezen belül is a metróállomások és a felszín kapcsolataira, a gyalogos- és tömegközlekedési hálózat komfortossá tételére koncentrált.

A tervezési terület része a Skála-áruház és a mögötte elterülő telek, melyen a terv bevásárló- és szórakoztatóközpont létesítését szabályozza.

A terv programszinten tett alapvető kijelentései a következők voltak:

1. A metró megjelenése a térségben a meglévő, sűrű közlekedési hálózatot nem átértékeli, csupán tovább gazdagítja,
2. a Körtér nem volt és a jövőben sem válik közlekedési csomóponttá, az a XI. kerület gyalogos- és intézményi centruma,
3. a Vasúthatósági Engedélyezési Tervben (VET) megjelenített felszín alatti gyalogosközlekedési terek szemléletükben elavultak, méretükben eltúlzottak, összességükben a térség gyalogosforgalmának komfortját lerontják, áttervezésük szükséges,
4. a Móricz Zsigmond körtér térfalainak újragondolása, a jelenleginél kisebb területű tér kialakítása megfontolandó.

Az egyeztetések során a készülő Szabályozási Tervből a programterv kijelentései folyamatosan "kikoptak", az időközben átépülő tér a VET-ben ábrázoltaknak megfelelően épült át. Az általunk megkérdőjelezett "gombaépület" műemléki védettséget kapott, a tér átépítésének vezérelve a közúti közlekedés komfortnövelése, terjengős gyalogosaluljáró építése lett. Az elkészülő Szabályozási Terv csupán a megépült állapotot legalizálhatta.