A Csepel-sziget északi csúcsa Budapest utolsó, a belvároshoz viszonylag közel eső beépítetlen tartalékterülete. Egyedi karakterét a két Duna-ág által közrefogott fekvésének köszönheti, ami azonban egyúttal megnehezíti az infrastrukturális kiszolgálást is. A Pestre és Budára vezető harántirányú útvonalak, illetve a városközpontot elérő metrókapcsolat hiánya miatt a területben rejlő potenciál mindeddig kiaknázatlanul maradt, noha számos tanulmányterv foglalkozott már a kérdéssel.
A szűken vett tervezési terület, a szigetcsúcs beépítetlen, a Weiss Manfréd úttól keletre eső fele jórészt felhagyott szántó, a vízpart közelében pedig ligeterdő. A Szállító utca menti sávban különféle telephelyek és raktárak találhatók.
A sík terület és a szabályozott vízszintű Ráckevei-Duna közelsége egyedülálló lehetőséget kínál egy olyan városrész létrehozására, ahol a szabad vízfelületek - medencék, csatornák, folyóágak - a közterületek szerves részeként egységet alkotnak a karakteresen kortárs épületekkel és kertépítészeti megoldásokkal. Ezáltal Dél-Budapesten egy új, önálló városrészközpont jöhet létre, mely a harántirányú kapcsolatokra támaszkodva közvetlenül kötődik a főváros keleti és nyugati kapuihoz (a Ferihegyi repülőtérhez illetve a Kelenföldi pályaudvar térségéhez), míg a belváros felé a nagy kapacitású észak-déli regionális gyorsvasút kínál összeköttetést.
Az ún. "víziváros" a Szállító utca és a majdani Galvani körút közötti területsávot foglalná el. Ettől északra a Kvassay-zsilipig a magasabbrendű tervekben rögzített új városi közpark terülne el: az onnan kiinduló fásított sétányok és a terület belsejében található kisebb parkok révén az új városrész szervesen kapcsolódna természeti környezetéhez, különösen a Ráckevei-Dunához.
Az adottságok és igények vegyes rendeltetésű, irodai-kereskedelmi és lakófunkciókat egyaránt magában foglaló negyedet határoznak meg, amelyet a szükséges oktatási, egészségügyi és művelődési intézmények, illetve a vízisportokhoz kapcsolódó létesítmények egészítenek ki.
A közterületek és vízmedencék fonalkeresztje ortogonális jellegű belső hálózattá áll össze, amely illeszkedik a szomszédos Szabadkikötő karakteréhez, belső viszonyrendszerében pedig rugalmasan alakítható, bővíthető vagy szűkíthető. A közterület-hálózat legjelentősebb eleme az északi-déli irányú főutca, a Weiss Manfréd úttal párhuzamos belső tengely. A főutca egyben az igen intenzív beépítésű nyugati és a Ráckevei-Duna felé fellazuló keleti területrész választóvonala is.
A beépítés intenzitása a Weiss Manfréd út és a Galvani körút csomópontjában a legnagyobb - amennyiben a jogszabályok módosítása ezt lehetővé teszi, itt épülhet fel Budapest egyetlen toronyházcsoportja. A két főútvonalat is magasházak kísérik. A Weiss Manfréd úttal párhuzamos épülettömegeket egy hatalmas szuperstruktúra, az ún. "deck" fogja össze, amely terepszint fölött húzódó kiszolgálószintekből, parkolókból és szervizutakból áll.
A belső tengelytől keletre, a Ráckevei-Duna felé az épületcsoportok szellősebb elhelyezése, a zártsorúból szabadonállóvá váló beépítési mód biztosítja az átmenetet a ligeterdő felé. Az épülettömbök egyhangúságát az ékszerűen bevágódó közparkok és vízmedencék mellett az oktatási intézmények számára fenntartott alacsony beépítésű telkek is oldják.
Ez a struktúra teljes mértékben lehetővé teszi az olimpiai falu befogadását, amennyiben Budapest rendezheti meg a 2020-as játékokat.
